summaryrefslogtreecommitdiffstats
path: root/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook
diff options
context:
space:
mode:
authorDarrell Anderson <darrella@hushmail.com>2014-01-21 22:06:48 -0600
committerTimothy Pearson <kb9vqf@pearsoncomputing.net>2014-01-21 22:06:48 -0600
commit0b8ca6637be94f7814cafa7d01ad4699672ff336 (patch)
treed2b55b28893be8b047b4e60514f4a7f0713e0d70 /tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook
parenta1670b07bc16b0decb3e85ee17ae64109cb182c1 (diff)
downloadtde-i18n-0b8ca6637be94f7814cafa7d01ad4699672ff336.tar.gz
tde-i18n-0b8ca6637be94f7814cafa7d01ad4699672ff336.zip
Beautify docbook files
Diffstat (limited to 'tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook')
-rw-r--r--tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook164
1 files changed, 41 insertions, 123 deletions
diff --git a/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook b/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook
index 1b00a043f0a..c0422fea9fa 100644
--- a/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook
+++ b/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook
@@ -2,156 +2,74 @@
<!DOCTYPE article PUBLIC "-//KDE//DTD DocBook XML V4.2-Based Variant V1.1//EN"
"dtd/kdex.dtd" [
<!ENTITY % addindex "IGNORE">
-<!ENTITY % Hungarian "INCLUDE"
-> <!-- change language only here -->
+<!ENTITY % Hungarian "INCLUDE" > <!-- change language only here -->
]>
<article lang="&language;">
-<title
->Memóriainformációk</title>
+<title>Memóriainformációk</title>
<articleinfo>
<authorgroup>
-<author
-> <firstname
->Mike</firstname
-> <surname
->McBride</surname
-> </author>
-
-<othercredit role="translator"
-><firstname
->Tamás</firstname
-><surname
->Szántó</surname
-><contrib
->Magyar fordítás</contrib
-><affiliation
-><address
-><email
->tszanto@mol.hu</email
-></address
-></affiliation
-></othercredit>
+<author> <firstname>Mike</firstname> <surname>McBride</surname> </author>
+
+<othercredit role="translator"><firstname>Tamás</firstname><surname>Szántó</surname><contrib>Magyar fordítás</contrib><affiliation><address><email>tszanto@mol.hu</email></address></affiliation></othercredit>
</authorgroup>
-<date
->2002-02-13</date>
-<releaseinfo
->3.00.00</releaseinfo>
+<date>2002-02-13</date>
+<releaseinfo>3.00.00</releaseinfo>
<keywordset>
-<keyword
->KDE</keyword>
-<keyword
->KControl</keyword>
-<keyword
->memória</keyword>
-<keyword
->rendszerinformáció</keyword>
+<keyword>KDE</keyword>
+<keyword>KControl</keyword>
+<keyword>memória</keyword>
+<keyword>rendszerinformáció</keyword>
</keywordset>
</articleinfo>
<sect1>
-<title
->Memóriainformációk</title>
+<title>Memóriainformációk</title>
-<para
->Ebben a modulban a pillanatnyi memóriahasználatot lehet megtekinteni. A kijelzés folyamatosan frissül, hogy könnyen azonosítani lehessen, mely alkalmazások foglalnak le éppen memóriát.</para>
+<para>Ebben a modulban a pillanatnyi memóriahasználatot lehet megtekinteni. A kijelzés folyamatosan frissül, hogy könnyen azonosítani lehessen, mely alkalmazások foglalnak le éppen memóriát.</para>
<sect2 id="memory-intro">
-<title
->Memóriafajták</title>
-
-<para
->Fontos tudni, hogy kétfajta <quote
->memória</quote
-> létezik. Mindkét fajtát induláskor az operációs rendszer veszi kezelésbe, a megfelelő módon kiosztva később az alkalmazásoknak.</para>
-
-<para
->Az első fajta az ún. fizikai memória. Ezek a számítógép belsejében, a memóriachipekben helyezkednek el, más néven <acronym
->RAM</acronym
->-nak is nevezik. Mennyiségén csak úgy tud változtatni, ha további memóriabővítést vásárol a számítógéphez.</para>
-
-<para
->A memóriák másik fajtája az ún. virtuális vagy lapozási memória. Ez lényegében nem más, mint a merevlemez egy kijelölt része, melyet az operációs rendszer foglal le mint <quote
->lapozási területet</quote
->. Ha az operációs rendszer úgy találja, hogy a szabad fizikai memória kezd elfogyni, felhasználhatja ezt a területet. Azért is hívják <quote
->lapozási</quote
-> memóriának, mert az operációs rendszer képes a pillanatnyilag éppen nem használt memóriaadatokat erre a területre eltárolni. Így a felszabaduló fizikai memóriába be lehet tölteni a pillanatnyilag fontos adatokat. Így tehát a nem szükséges <quote
->memórialapokat</quote
-> a gép a virtuális memóriába helyezte. A virtuális (vagy lapozási) memória tehát lassabb a fizikainál, ezért az operációs rendszer igyekszik a virtuális memóriát csak indokolt esetben használni.</para>
-
-<para
->Az összes memória tehát a fizikai és a virtuális memória összegeként áll elő.</para>
+<title>Memóriafajták</title>
+
+<para>Fontos tudni, hogy kétfajta <quote>memória</quote> létezik. Mindkét fajtát induláskor az operációs rendszer veszi kezelésbe, a megfelelő módon kiosztva később az alkalmazásoknak.</para>
+
+<para>Az első fajta az ún. fizikai memória. Ezek a számítógép belsejében, a memóriachipekben helyezkednek el, más néven <acronym>RAM</acronym>-nak is nevezik. Mennyiségén csak úgy tud változtatni, ha további memóriabővítést vásárol a számítógéphez.</para>
+
+<para>A memóriák másik fajtája az ún. virtuális vagy lapozási memória. Ez lényegében nem más, mint a merevlemez egy kijelölt része, melyet az operációs rendszer foglal le mint <quote>lapozási területet</quote>. Ha az operációs rendszer úgy találja, hogy a szabad fizikai memória kezd elfogyni, felhasználhatja ezt a területet. Azért is hívják <quote>lapozási</quote> memóriának, mert az operációs rendszer képes a pillanatnyilag éppen nem használt memóriaadatokat erre a területre eltárolni. Így a felszabaduló fizikai memóriába be lehet tölteni a pillanatnyilag fontos adatokat. Így tehát a nem szükséges <quote>memórialapokat</quote> a gép a virtuális memóriába helyezte. A virtuális (vagy lapozási) memória tehát lassabb a fizikainál, ezért az operációs rendszer igyekszik a virtuális memóriát csak indokolt esetben használni.</para>
+
+<para>Az összes memória tehát a fizikai és a virtuális memória összegeként áll elő.</para>
</sect2>
<sect2 id="memory-use">
-<title
->Memóriainformációs modul</title>
-
-<para
->Ez az ablak egy alsó és egy felső részre oszlik</para>
-
-<para
->A felső részben az összes fizikai memória, az összes szabad fizikai memória, az osztott és a puffer-memória mérete látható.</para>
-
-<para
->Mind a négy érték megjelenik bájtban és megabájtban számolva is (1 megabájt = kicsivel több, mint 1 000 000 bájt)</para>
-
-<para
->Az ablak alsó felében három grafikon látszik: </para>
-
-<itemizedlist
-> <listitem
-><para
-><guilabel
->Összes memória</guilabel
-> (a fizikai és a virtuális memória összege).</para
-></listitem
-> <listitem
-><para
-><guilabel
->Fizikai memória</guilabel
-></para
-></listitem
-> <listitem
-><para
->Virtuális memória avagy <guilabel
->lapozási terület</guilabel
->.</para
-></listitem
-> </itemizedlist>
-
-<para
->A szabad terület zöld színnel, a foglalt pirossal jelenik meg.</para>
-
-<tip
-><para
->A memóriák értéke általában folyamatosan változik, csak közelítő értékek jelennek meg. A lap adatainál elsősorban a trendeket érdemes figyelni.</para
-> <para
->Elég sok a szabad (zöld színű terület)? Ha nem, meg lehet növelni a lapozási terület nagyságát vagy fizikai memóriabővítést kell vásárolni.</para
-> <para
->Ha a számítógép működése lelassul, érdemes megnézni, hogy van-e elég szabad fizikai memória, hátha emiatt az operációs rendszer túl nagy arányban használja a lassú virtuális memóriát. A gép teljesítmény ugyanis ilyen esetben képes jelentősen lecsökkenni. Ha a jelenség gyakran jelentkezik, érdemes meggondolni fizikai memóribővítés elvégzését.</para
-></tip>
+<title>Memóriainformációs modul</title>
+
+<para>Ez az ablak egy alsó és egy felső részre oszlik</para>
+
+<para>A felső részben az összes fizikai memória, az összes szabad fizikai memória, az osztott és a puffer-memória mérete látható.</para>
+
+<para>Mind a négy érték megjelenik bájtban és megabájtban számolva is (1 megabájt = kicsivel több, mint 1 000 000 bájt)</para>
+
+<para>Az ablak alsó felében három grafikon látszik: </para>
+
+<itemizedlist> <listitem><para><guilabel>Összes memória</guilabel> (a fizikai és a virtuális memória összege).</para></listitem> <listitem><para><guilabel>Fizikai memória</guilabel></para></listitem> <listitem><para>Virtuális memória avagy <guilabel>lapozási terület</guilabel>.</para></listitem> </itemizedlist>
+
+<para>A szabad terület zöld színnel, a foglalt pirossal jelenik meg.</para>
+
+<tip><para>A memóriák értéke általában folyamatosan változik, csak közelítő értékek jelennek meg. A lap adatainál elsősorban a trendeket érdemes figyelni.</para> <para>Elég sok a szabad (zöld színű terület)? Ha nem, meg lehet növelni a lapozási terület nagyságát vagy fizikai memóriabővítést kell vásárolni.</para> <para>Ha a számítógép működése lelassul, érdemes megnézni, hogy van-e elég szabad fizikai memória, hátha emiatt az operációs rendszer túl nagy arányban használja a lassú virtuális memóriát. A gép teljesítmény ugyanis ilyen esetben képes jelentősen lecsökkenni. Ha a jelenség gyakran jelentkezik, érdemes meggondolni fizikai memóribővítés elvégzését.</para></tip>
</sect2>
<sect2 id="memory-author">
-<title
->A szakasz szerzője</title>
-
-<para
-> Michael McBride (<email
->mpmcbride7@yahoo.com</email
->)</para>
-<para
->Fordítás magyar nyelvre: Szántó Tamás <email
->tszanto@mol.hu</email
-></para>
+<title>A szakasz szerzője</title>
+
+<para> Michael McBride (<email>mpmcbride7@yahoo.com</email>)</para>
+<para>Fordítás magyar nyelvre: Szántó Tamás <email>tszanto@mol.hu</email></para>
</sect2>
</sect1>